Megtiszteltetés vonósnégyesünknek, hogy a több éves múlttal rendelkező Római Fesztiválra kaptunk meghívást. Köszönjük a meghívást és a szervezésben nyújtott segítséget Soós Zoltánnak a Maros Megyei Múzeumtól és Fülöp Tímeának a Kultúrpalotától. Örömmel vállaltuk a felkérést, igaz kimondottan régi zene nincs a repertoárunkban (vonósnégyesről leginkább a klasszicizmustól beszélhetünk) ezért főként barokk és klasszikus darabokkal készültünk.
Környezettudatossági okokból nem készítettünk nyomtatott teremprogramot, helyette bemutatjuk a darabokat szóban a helyszínen és írásban az alábbiakban.
Kellemes zenehallgatást!
– Műsor –
Georg Friedrich Hӓndel – Sába királynőjének érkezése
A Biblia története szerint Sába királynője Izrael akkori királyának, Salamonnak bölcsességéről hallva felkerekedett meglátogatni őt. A királynő gyógynövényekkel, fűszerekkel és arannyal megrakodva érkezett Salamon udvarába, ahol rengeteg időt töltött találós kérdéseket téve fel az uralkodónak. A király minden kérdésre jól válaszolt, így Sába királynője előtt bebizonyosodott Salamon híres bölcsessége.
Hӓndel egyik legderűsebb oratóriumában a Salamon-ban egy zenekari tételt szentelt a királynő érkezésének.
Johann Sebastian Bach – Air
Az eredetileg vonószenekarra és basso continuóra szánt tételnek számos átírása született. Gyakran hangzik fel önálló darabként nem csak hegedűn, hanem a legkülönbözőbb hangszereken is, de az Air G-húrra elnevezés mindig elkíséri egy német zeneszerzőnek köszönhetően. August Wilhelmj írta át jó 100 évvel a D-Dúr szvit megszületése után hegedűre és zongorára. A hegedűszóló nem más, mint a zenekari első hegedű szólama C-be transzponálva, így a szóló lejátszható a hegedű legmélyebb G-húrján. Ezért adta Wilhelmj ennek az átíratnak az Air a G húrra nevet. Az air szó ebben az összefüggésben nem ’levegő’ jelentésű, hanem áriát, egyfajta dalt jelent a francia és az angol nyelvben.
Antonio Vivaldi – Tavasz, I.t (A négy évszak)
Antonio Vivaldi talán legismertebb versenyműsorozata a Le Quattro Stagioni (A négy évszak). A sorozat négy versenyműve egy-egy szonettel kezdődik, amely a concertókban ábrázolt képeket vázolja fel, a verseket feltehetően maga Vivaldi vetette papírra. A Tavasz első tételének átiratát fogják hallani:
„Megérkezett az új tavasz,
vidáman köszönti őt az ujjongó madárdal”
–így szól az első két sor a szonettből.
Antonio Vivaldi – Tél, II.t (A négy évszak)
„Vonulását az egykedvű napoknak
tűz mellől nézzük, kint esőverésben
járkál az élet, dermesztő fagyok vad
világában bolyong reszketve, tétlen.”
– így szól a szonett középső része.
A tétel érdekessége, hogy zenei elemzők szerint Vivaldi együtt mutatja be a kinti és a benti világot: míg a lágy hegedű szóló az otthon melegét, biztonságát adja vissza, addig a kíséret pizzicatói a csöpögő jégcsapokat jelképezik, elővetítve a hosszú tél végét.
Luigi Boccherini – Menüett és Trio
A menüett francia eredetű, 3/4-es lüktetésű régi népi társastánc, amelyet rendszeresen táncoltak az arisztokrácia tánctermeiben is, a 17. és 19. század között.
A zeneszerzők is előszeretettel komponáltak menüetteket, Händelnek és Bachnak köszönhetően bekerült a barokk szvitbe, majd a klasszicizmusban a szonátákba és szimfóniákba is, rendszerint 3. tételként.
A menüett szerkezete leggyakrabban egy háromrészes dalforma, például A-B-A, azaz Menüett – Trio – Menüett.
Érdekesség, hogy Boccherini az az olasz zeneszerző, akit egyaránt tekintenek barokk és klasszikus zeneszerzőnek is.
Wolfgang Amadeus Mozart – D-dúr Divertimento
A zeneszerzőt a keresztelési anyakönyvbe Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Gottlieb Mozart néven jegyezték be. A számos keresztnév mindegyikének megvolt a maga jelentése. A Johannes Chyrsostomus – Aranyszájú Szent János egyházatyát idézte, a Wolfgang (Farkas) nevet anyai nagyapja után kapta. A Gottlieb és a Theophilus ugyanannak a névnek a német és görög változata, melynek jelentése „Isten kedveltje” vagy „Istent kedvelő”. Mozart ifjú korában szívesen használta e név olaszos Amedeo alakját, később pedig rendszeresen franciásan Amadénak írta a nevét. A köztudatba átment latinos Amadeus névalakot ő maga sohasem használta. A családja és a barátai is általában Wolfinak szólították.
Wolfgang Amadeus Mozart – Török induló
A vonósnégyes, mint együttes – de mint műfaj is – a klasszicizmusban, különösen Joseph Haydn munkássága révén érett be igazán. A két hegedű-brácsa-cselló összetételre Haydn után is sokan komponáltak, az együttest azóta is sokan emlegetik 16 húros hangszerként. A vonósnégyes annyira teljes értékű formáció, hogy nagyon alkalmas átiratok megszólaltatására is.
Jelen formájában a Török induló is egy átirat, Mozart egyik zongoraszonátájának zárótétele, a Rondo Alla Turca, amit Török Rondó, vagy leginkább Török Induló néven is ismerünk. Mozart maga adta a címet, szerinte a janicsárok zenéjére hasonlít, amely közkedvelt volt akkoriban.
Antonín Dvořák – Gesz-dúr Humoreszk
A Gesz-dúr Humoreszk fogantatása Antonin Dvorák amerikai tartózkodásának idejére tehető. A cseh zeneszerzőt megihlették az amerikai élmények és ameddig a new yorki Konzervatórium igazgatója volt rengeteg zenei jegyzetet készített, amelyekből olyan művek születtek, mint az Új Világ Szimfónia, a Néger Kvártett, vagy éppen a Humoreszkek sorozat.
A Gesz-dúr Humoreszk erőteljesen a hatáskeltésre épül, a felhőtlen vidámság és a magasztosság efféle zökkenőmentes kontrasztba állítása nem mindennapi teljesítmény. A zenei keret könnyed motívumai között elhangzó testesebb, magasztosabb fő témát valószínűleg a csodálatos Niagara-vízesés látványa ihlette.